Az állatpark sátánmajom-csapatában egy nagyon sikeres tenyészpár élt együtt a park Viktória házában - írja a Friss Média. Az Európai Fajmegőrzési Program keretében a nőstény állat kétévente hozott világra egészséges utódot, melyet minden alkalommal gondoskodóan nevelt. A legifjabb csapattagnak négy hónappal ezelőtt adott életet, viszont a kicsi világrajövetele után pár héttel gondozók étvágytalanságot, bágyadtságot figyeltek meg az anyaállatnál - mondja Petró Zsuzsa, a Nyíregyházi Állatpark sajtó-szóvivője.

"Állatorvosaink természetesen azonnal elkezdték vizsgálni az állatot, hetekig harcoltak érte, de sajnos a hasnyálmirigy-gyulladás legyőzte."

Az anyaállat pusztulásával rizikóssá vált kicsinye életben tartása is, hiszen a kis hím számára - bár már nem csupán anyatejjel táplálkozott - a napi testi kötődés és táplálékhoz juttatás életbevágó. Mivel ennél a fajnál nem jellemző, hogy az apaállatok gondozzák utódaikat, már nőstényük gyógykezelése alatt elkezdtek utána járni a mesterséges nevelés lehetőségének - jegyzi meg Petró Zsuzsa, majd hozzáteszi, hogy ezt csak legvégső esetben szerették volna alkalmazni, hiszen minden állatkölyöknek fajtársai mellett van a legjobb helye s egy kézzel nevelt kis majmot később csekély eséllyel lehet csapatba rakni.

Az apaállat azonban minden számítását felülmúlta, hiszen az anyaállat elpusztulása után azonnal átvette a halott mamája bundájába kapaszkodó kölyköt, akit addig csak közömbösen nézegetett a közös kifutóban. Azóta - akárcsak egy anyaállat - a hátán viszi, magához öleli és gyümölcsökkel is eteti kicsinyét.

A különleges apa-fia kapcsolatot a látogatók is megtekinthetik a Nyíregyházi Állatpark Viktória házában.

A fehér arcú sátánmajmok (Pithecia pithecia) - más néven sakik - a dél-amerikai esőerdők alsóbb lombkorona szintjeinek lakói, főleg gyümölcsökkel, magvakkal és rovarokkal táplálkoznak. A párok hosszú távú monogám kapcsolatban élnek, az utódgondozás a nőstény feladata. Hangjuk madárcsicsergésre emlékeztet. Tömegük 1,5-2 kilogramm, dús szőrű farkuk pedig hosszabb, mint 30-40 centiméteres testük.

Egyetlen újvilági majom esetében sem tapasztalható ekkora eltérés a két ivar között: a kifejlett hímek alapszíne fekete, csak az arcszőrzetük fehér, míg a nőstények barnásszürke színűek. Félelmet keltő nevüket nem rossz természetükről, hanem szokatlan külsejükről kapták, hiszen az ivarérett hím olyan, mintha „sámánmaszkot viselne”.